Emily Jonson
Nathaniel
.jpg)
Dajan
Lányok:
Rosalya
Iris
Kim
Amber
Charlotte
.jpg)
Lisa
Peggy
Viola
Igazgatónő
Bevezető:
Emily Jonson vagyok 16 éves .Az első évem a gimiben elég érdekes volt.Barátaim egyáltalán nem voltak , ezért majdnem mindig rajzolgattam.Most ideköltöztünk és a második évemet a Sweet Amorisban fogom elkezdeni. Kicsit félek , mert egy összeszokott közösségbe fogok holnap kerülni , de persze keresztanyám itt van mellettem a mai napon és próbálja elterelni a figyelmem. Igen , jól olvastátok , keresztanyukámat említettem.Szüleim 7 éves koromban elváltak , ezáltal anyukám inni és drogozni kezdett és fél év múlva meghalt , apukám meg elhúzott valamerre , de nem mondta , hogy hova , szóval fogalmam sincs , hogy most hol van. Egy biztos , hogy nem itt.Akkor amikor ez megtörtént még fel sem fogtam igazán , hogy mi történt.Annyi volt bennem , hogy apukám elutazik , keresztanya meg ideköltözik.Ahogy telt az idő természetesen mindent fel fogtam és így éltem tovább.Na de mindegy is , ennek már 9 éve , úgyhogy hagyjuk.Szóval keresztanyukám éppen nyugtat , mert ismét belekezdtem abba a párbeszédbe amit már legalább százszor megbeszéltünk:
-De mi van , hogyha itt sem lesznek barátaim?
-Nyugodj meg Emily ezt már elmondtam , de ha nem elég még egyszer elmondom lesznek barátaid.
-De ha nem? Itt már nem egy évig leszek , hanem 3 évig.
-Tudom , de lesznek barátaid , ne aggódj!
Hát igen eléggé izgulok és úgy érzem ez holnap reggel sem lesz jobb *sóhaj*
Emily Jonson vagyok 16 éves .Az első évem a gimiben elég érdekes volt.Barátaim egyáltalán nem voltak , ezért majdnem mindig rajzolgattam.Most ideköltöztünk és a második évemet a Sweet Amorisban fogom elkezdeni. Kicsit félek , mert egy összeszokott közösségbe fogok holnap kerülni , de persze keresztanyám itt van mellettem a mai napon és próbálja elterelni a figyelmem. Igen , jól olvastátok , keresztanyukámat említettem.Szüleim 7 éves koromban elváltak , ezáltal anyukám inni és drogozni kezdett és fél év múlva meghalt , apukám meg elhúzott valamerre , de nem mondta , hogy hova , szóval fogalmam sincs , hogy most hol van. Egy biztos , hogy nem itt.Akkor amikor ez megtörtént még fel sem fogtam igazán , hogy mi történt.Annyi volt bennem , hogy apukám elutazik , keresztanya meg ideköltözik.Ahogy telt az idő természetesen mindent fel fogtam és így éltem tovább.Na de mindegy is , ennek már 9 éve , úgyhogy hagyjuk.Szóval keresztanyukám éppen nyugtat , mert ismét belekezdtem abba a párbeszédbe amit már legalább százszor megbeszéltünk:
-De mi van , hogyha itt sem lesznek barátaim?
-Nyugodj meg Emily ezt már elmondtam , de ha nem elég még egyszer elmondom lesznek barátaid.
-De ha nem? Itt már nem egy évig leszek , hanem 3 évig.
-Tudom , de lesznek barátaid , ne aggódj!
Hát igen eléggé izgulok és úgy érzem ez holnap reggel sem lesz jobb *sóhaj*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése