2. rész

Reggel szerencsére sikerült időben felkelnem ezért nyugisan kezdtem el készülődni.Kikászálódtam az ágyból,lezuhanyoztam,megfésülködtem,kis sminket is raktam fel és eljutottam a ruhákig.Na , de mit vegyek fel?Nézelődtem a szekrénybe (talán kicsit tovább , mint kellett volna) és felöltöztem.

Ránéztem az órára.Úgy látszik túl nyugodt voltam.7:36 Kirontottam a szobából és leszaladtam a konyhába.Keresztanya ott ült az asztalnál és kávézott.
-Már azt hittem le sem jössz
-Ajj!Miért nem szóltál , hogy késésben vagyok?
-Azt hittem tudod.Már 6 órakor hallottam , hogy fent vagy
Erre nem válaszoltam.Bedobtam a tízóraim a táskámba és rohantam.Ismét.
Pont csengetésre értem be ,így találkoztam a történelemtanárral a folyosón aki  hozzánk jött.Vele együtt mentem be az osztályba és leültem Castiel mellé
-Már megint elkéstél.-suttogta
-Nem igaz.Becsengetésre itt voltam.
-Aha , persze
-Komolyan mondom.Akkor léptem be a kapun amikor csengettek.
-Jól van , jól van , elhiszem-nevetett fel halkan
-Emily!Nem elég , hogy késik , még a padtársát is szórakoztatja.Örüljön , hogy nem írtam be késést és maradjon csendben.-szólt rám Mr. Faraize
-Elnézést.-az óra további részében csendben maradtam és a füzetembe rajzolgattam.
Óra végén az udvarra akartam menni de Ken állta az utamat.
-Hát te?
-Emily!Nem csodálatos , hogy ugyanabba a suliba járunk
-Ööö...izéé hát persze , az
-Én is örülök-vigyorgott és megölelt.
-Ken , engedj el!-mondtam először szépen.Nem akartam bántani.Persze erre nem reagált semmit.
-Ken , engedj el!-most már sokkal hangosabban mondtam a kelleténél.Megrúgjam? Áhh nem.Szeret engem , nem tehetek ilyet vele , így is elég , hogy minden héten elutasítom.
-Engedd el.-mondta hirtelen egy mélyebb hang mire mindketten odakaptuk a fejünket.Ken a sokktól , hogy hozzá szólt Castiel , még mindig szorított talán még jobban is.Tudom , hogy fél Castieltől.Teljesen biztos vagyok benne.A másik sulinkba is félt majdnem minden fiútól aki erősebbnek látszott nála.
-Azt mondtam engedd el.-mondta a vöröske még mindig tök nyugodtan
-P-pe-persze s-sa-sajnálom.-mondta és elfutott
-Azt hittem, hogy egy nyomi nem fog ki rajtad
-Nem is , csak nem akartam bántani.
-De láttad , hogyha kéred se enged el
-Tudom , de Ken szerelmes belém
-És te is belé?-kerekedett el a vöröske szeme , mire akaratlanul is felnevettem.
-Dehogy is!Csak nem akartam még jobban megbántani.Így is minden héten elutasítom.
-De hát ő csak mától jár ide
-Igen , de óvodától ismerjük egymást mert anyukám és Ken anyukája barátnők voltak.
A beszélgetésünket a csengő zavarta meg így elindultunk a termünk felé.Az órák elteltek én meg indultam volna haza amikor Castiel megállított
-Nem jössz el a próbánkra?-kérdezte
-Milyen próbátokra?És kivel próbálsz?
-Lysander és én egy bandában játszunk és megnézhetnéd.Persze csak ha van kedved.
-Mehetünk.-mondtam mosolyogva
Castiel megfogta a csuklóm és maga után kezdett húzni.Miért szeret ez mindig magával vonszolni a csuklómnál fogva? Na mindegy . Útközben találkoztunk Lysanderrel aki kiderült , hogy az osztálytársunk Lysander szóval látásból őt is ismerem.Aztán mentünk tovább.Bekanyarodtunk az utcánkba
-Hova megyünk?-kérdeztem , de egyikőjük sem válaszolt.Megálltunk egy nagy ház előtt.Kívülről szép volt , ezért gondoltam , hogy belülről is az.
-Hol vagyunk?-kérdeztem
-Nálam.-vigyorgott Castiel
-Te itt laksz?
-Miért nem tetszik?
-De igen csak én 5 házzal arrébb lakok.-mutattam a fehér házra
-Tényleg nem mondod?Tegnap is jártam ott.-nevetett fel
-Ja tényleg.-nevettem fel én is és egy kicsit el is pirultam
-Akkor reggel majd felébresztelek időben ne késs el mindig-mondta.Ez célzás volt arra , hogy reggel elfog kísérni a suliba?
-Nem szoktam mindig elkésni.
-De , elszoktál-válaszolt most már Lysander is
-Jól van néha tényleg elkésem
-Mindig.-vágta rá a két fiú egyszerre.
-Oké , oké elég lesz
Bementünk a házba.Tipikus Castiel lakás.Az egész házban az ő parfümjét lehetett érezni (nagyon jó illata van) és a bútorok , a fal színe is Castieles volt. Előszedték a hangszerek és elkezdték a próbát én meg csak hallgattam.Nagyon jók , mindketten tudnak gitározni és énekelni is.Megtudtam , hogy Lysander szokta írni a dalokat és , hogy Castiel zenésíti meg őket.
-Emily te tudsz játszani valamilyen hangszeren?
-Nem , de keresztanyukám szerint nagyon jól éneklek.
-Nem énekelsz valamit?
-Nem nagyon szeretek mások előtt énekelni.-néztem le a cipőmre
-Pedig gitároznék neked hozzá.-mosolygott Castiel
-Eléneklem veled a dalt , ha úgy könnyebb-szólalt meg ismét Lysander
-Megtennétek? - kérdeztem
-Persze.-bólintottak mindketten.
-Na jó éneklek - mondtam mire lepacsiztak.Megbeszéltük , hogy mit ismerünk mindhárman és kezdhettük is.
Castiel elkezdte pengetni a húrokat , én és Lysander meg énekelni kezdtünk.Annyira belefeledkeztem a dalba , hogy Lysander már nem is énekelt velem , hanem inkább felvette a gitárját és a Vörössel együtt gitározott.Mikor vége lett a dalnak akkor vettem csak észre , hogy nem énekelt velem.
-Tényleg jól énekelsz.-ismerte be Lysander , Castiel pedig elismerően bólintott.
-Köszönöm, de most már mennem kell keresztanya biztos aggódik.Sziasztok-Felkaptam a táskám és indultam volna , amikor a Vöröske utánam szólt:
-Várj hazakísérlek
- Semmi szükség rá.Itt lakok egy köpésre .
-Tudom , de attól még hazakísérlek.
-De..
-Nincs semmi de.
-Hát oké , akkor menjünk. 
Elindultunk haza.Persze az út körülbelül 2 perc volt ha nem kevesebb.
-Köszönöm ezt a mai napot és azt is , hogy elkísértél
-Szívesen máskor is.-villantott egy féloldalas mosolyt.
-Hát akkor szia.
-Szia.-köszönt és elindult visszafelé.
Már félúton járt amikor visszanézett és én még mindig őt néztem az ajtóban.
-Mi van ma este kint alszol?-szólt vissza mosolyogva
Én csak elnevettem magam, integettem neki és bementem a házba
-Már megint a vörös hajú fiú?-kíváncsiskodott köszönésképpen keresztanyu
-Honnan veszed?
-Láttam-mondta.Hoppá.
-Ohh! Igen ő volt.
-Még mindig csak barát?
-Hát persze Castiel amúgy se akarna tőlem semmit.
-Szóval Castielnek hívják a vöröskét.Majd 1 hónap múlva is egy barát lesz?
-Igen
-Jó akkor 2 hét múlva ismét megkérdezem.
-Akkor is barát lesz
-Értem én , na gyere enni.
Miután megvacsoráztam , felmentem a szobámba lekapartam a házit és elaludtam

Ennyi lenne a második fejezet remélem tetszett :) Pipálni és komizni ér :))