2014. július 20., vasárnap

3.rész

Másnap reggel a csengőnkre ébredtem.Ki lehet az ilyen korán?Nem nagyon foglalkoztam vele , úgy gondoltam , hogy majd keresztanya kinyitja.Pár perccel később kopogtak az ajtómon.
-Gyere-szólaltam meg
Az ajtón Castiel nyitott be.
-Hát te?-kérdeztem
-Mondtam , hogy elkísérlek , hogy ne késs el.
-Miért?Már ennyi az idő?
-Fél nyolc van.Már azt hittem kész vagy
Nem válaszoltam , csak kipattantam az ágyból és a fürdőszobába mentem.Gyorsan lezuhanyoztam,fogat mostam és megfésülködtem.Kiszaladtam a fürdőszobába és akkor jöttem rá , hogy Castiel előtt állok egy szál törölközőben.A szekrényemből kiszedtem pár ruhát (a szokásosnál sokkal gyorsabban) és visszaszaladtam a fürdőbe.Castiel természetesen végig rajtam tartotta a szemét.Mikor felöltöztem a szobámba mentem ahol Cas a telefonját nyomkodta.


-Kész vagy?-kérdezte
-Igen mehetünk.
Elindultunk a suliba.Nem siettünk , mert tudtuk , hogy az első óra felére érnék csak be és annak semmi értelme sincs.Szóval mikor megérkeztünk az udvaron maradtunk és leültünk egy fához.Párperc múlva kicsengettek és mindketten mentünk a dolgunkra.Én az osztályba mentem lerakni a táskámat , de Rosaba ütköztem.
-Szia!Bocsi csak siettem.
-Szia!Semmi baj.Miért nem voltál első órán?Na , de mindegy is gyere a lépcsőházba ott vannak a többiek is.
-Oké csak lerakom a táskám.
Rosalya bólintott és visszament a lépcsőházba.Leraktam a táskám és én is oda mentem.
Ott mindenki a lépcsőn ült 









Én is leültem Rosa mellé aki rögtön kérdezgetni kezdett.
-Miért nem voltál első órán?
-Elaludtam.
-Castiel is?
-Nem , ő nem.
-Akkor te se?
-Ajj Rosa.-sóhajtottam és elmeséltem neki az egész reggelemet.
-Te meg Castiel?-mosolygott Iris
-Semmi ilyesmiről nincs szó.Váltsunk inkább témát
-Oké.Jössz ma vásárolni?-kérdezte Rosa
-Persze.Ki jön még?-néztem körbe a társaságon.
-Én nem tudok.-szólalt meg Viola.Nem nagyon beszédes lány
-És én sem-értett egyet vele Iris
-Akkor ketten megyünk?-néztem a mellettem ülő lányra.
-Igen-bólogatott-Cseréljünk telefonszámot , mert lehet közbejön neked is valami.Lehet Castiel elhív valahova.-vigyorgott
-Már megint itt tartunk?Oké cseréljünk.-de mikor ezt kimondtam becsengettek.Mindannyian bementünk órára és szünetben számot cseréltünk.Az órák hamar elteltek és kimentem az udvarra , hogy induljak haza.Egyszer még körbenéztem , de Castiel sehol sem volt.Az órákon sem volt bent és most sincs itt.Biztos ellógta a napot , nála ez nem meglepő.Elindultam haza otthon átöltöztem egy kicsit kényelmesebb ruhába és felkötöttem a hajam,








1-2 óra múlva Rosalya jött be az ajtómon
-Még nem készültél el?
-Úgy nézek ki?-nevettem fel
-Na siess , mert még nagyon sok dolgunk van.
Bementem a fürdőszobába és felvettem a kikészített ruháimat.A hajamat kiengedtem és megfésültem.





Elindultunk vásárolni.Bejártunk 6 boltot és több mint 5-5 szatyorral ültünk be egy falatozóba.Leadtuk a rendeléseket , megettük és hazaindultunk.Egy darabig együtt mentünk aztán elváltak útjaink. Otthon megmutattam keresztanyának miket vettem és lefeküdtem aludni.


Emily ruhái:







Itt a 3. rész :) Remélem tetszett.Pipálni és komizni ér :)






































2014. július 7., hétfő

2. rész


Reggel szerencsére sikerült időben felkelnem ezért nyugisan kezdtem el készülődni.Kikászálódtam az ágyból,lezuhanyoztam,megfésülködtem,kis sminket is raktam fel és eljutottam a ruhákig.Na , de mit vegyek fel?Nézelődtem a szekrénybe (talán kicsit tovább , mint kellett volna) és felöltöztem.

Ránéztem az órára.Úgy látszik túl nyugodt voltam.7:36 Kirontottam a szobából és leszaladtam a konyhába.Keresztanya ott ült az asztalnál és kávézott.
-Már azt hittem le sem jössz
-Ajj!Miért nem szóltál , hogy késésben vagyok?
-Azt hittem tudod.Már 6 órakor hallottam , hogy fent vagy
Erre nem válaszoltam.Bedobtam a tízóraim a táskámba és rohantam.Ismét.
Pont csengetésre értem be ,így találkoztam a történelemtanárral a folyosón aki  hozzánk jött.Vele együtt mentem be az osztályba és leültem Castiel mellé
-Már megint elkéstél.-suttogta
-Nem igaz.Becsengetésre itt voltam.
-Aha , persze
-Komolyan mondom.Akkor léptem be a kapun amikor csengettek.
-Jól van , jól van , elhiszem-nevetett fel halkan
-Emily!Nem elég , hogy késik , még a padtársát is szórakoztatja.Örüljön , hogy nem írtam be késést és maradjon csendben.-szólt rám Mr. Faraize
-Elnézést.-az óra további részében csendben maradtam és a füzetembe rajzolgattam.
Óra végén az udvarra akartam menni de Ken állta az utamat.
-Hát te?
-Emily!Nem csodálatos , hogy ugyanabba a suliba járunk
-Ööö...izéé hát persze , az
-Én is örülök-vigyorgott és megölelt.
-Ken , engedj el!-mondtam először szépen.Nem akartam bántani.Persze erre nem reagált semmit.
-Ken , engedj el!-most már sokkal hangosabban mondtam a kelleténél.Megrúgjam? Áhh nem.Szeret engem , nem tehetek ilyet vele , így is elég , hogy minden héten elutasítom.
-Engedd el.-mondta hirtelen egy mélyebb hang mire mindketten odakaptuk a fejünket.Ken a sokktól , hogy hozzá szólt Castiel , még mindig szorított talán még jobban is.Tudom , hogy fél Castieltől.Teljesen biztos vagyok benne.A másik sulinkba is félt majdnem minden fiútól aki erősebbnek látszott nála.
-Azt mondtam engedd el.-mondta a vöröske még mindig tök nyugodtan
-P-pe-persze s-sa-sajnálom.-mondta és elfutott
-Azt hittem, hogy egy nyomi nem fog ki rajtad
-Nem is , csak nem akartam bántani.
-De láttad , hogyha kéred se enged el
-Tudom , de Ken szerelmes belém
-És te is belé?-kerekedett el a vöröske szeme , mire akaratlanul is felnevettem.
-Dehogy is!Csak nem akartam még jobban megbántani.Így is minden héten elutasítom.
-De hát ő csak mától jár ide
-Igen , de óvodától ismerjük egymást mert anyukám és Ken anyukája barátnők voltak.
A beszélgetésünket a csengő zavarta meg így elindultunk a termünk felé.Az órák elteltek én meg indultam volna haza amikor Castiel megállított
-Nem jössz el a próbánkra?-kérdezte
-Milyen próbátokra?És kivel próbálsz?
-Lysander és én egy bandában játszunk és megnézhetnéd.Persze csak ha van kedved.
-Mehetünk.-mondtam mosolyogva
Castiel megfogta a csuklóm és maga után kezdett húzni.Miért szeret ez mindig magával vonszolni a csuklómnál fogva? Na mindegy . Útközben találkoztunk Lysanderrel aki kiderült , hogy az osztálytársunk Lysander szóval látásból őt is ismerem.Aztán mentünk tovább.Bekanyarodtunk az utcánkba
-Hova megyünk?-kérdeztem , de egyikőjük sem válaszolt.Megálltunk egy nagy ház előtt.Kívülről szép volt , ezért gondoltam , hogy belülről is az.
-Hol vagyunk?-kérdeztem
-Nálam.-vigyorgott Castiel
-Te itt laksz?
-Miért nem tetszik?
-De igen csak én 5 házzal arrébb lakok.-mutattam a fehér házra
-Tényleg nem mondod?Tegnap is jártam ott.-nevetett fel
-Ja tényleg.-nevettem fel én is és egy kicsit el is pirultam
-Akkor reggel majd felébresztelek időben ne késs el mindig-mondta.Ez célzás volt arra , hogy reggel elfog kísérni a suliba?
-Nem szoktam mindig elkésni.
-De , elszoktál-válaszolt most már Lysander is
-Jól van néha tényleg elkésem
-Mindig.-vágta rá a két fiú egyszerre.
-Oké , oké elég lesz
Bementünk a házba.Tipikus Castiel lakás.Az egész házban az ő parfümjét lehetett érezni (nagyon jó illata van) és a bútorok , a fal színe is Castieles volt. Előszedték a hangszerek és elkezdték a próbát én meg csak hallgattam.Nagyon jók , mindketten tudnak gitározni és énekelni is.Megtudtam , hogy Lysander szokta írni a dalokat és , hogy Castiel zenésíti meg őket.
-Emily te tudsz játszani valamilyen hangszeren?
-Nem , de keresztanyukám szerint nagyon jól éneklek.
-Nem énekelsz valamit?
-Nem nagyon szeretek mások előtt énekelni.-néztem le a cipőmre
-Pedig gitároznék neked hozzá.-mosolygott Castiel
-Eléneklem veled a dalt , ha úgy könnyebb-szólalt meg ismét Lysander
-Megtennétek? - kérdeztem
-Persze.-bólintottak mindketten.
-Na jó éneklek - mondtam mire lepacsiztak.Megbeszéltük , hogy mit ismerünk mindhárman és kezdhettük is.
Castiel elkezdte pengetni a húrokat , én és Lysander meg énekelni kezdtünk.Annyira belefeledkeztem a dalba , hogy Lysander már nem is énekelt velem , hanem inkább felvette a gitárját és a Vörössel együtt gitározott.Mikor vége lett a dalnak akkor vettem csak észre , hogy nem énekelt velem.
-Tényleg jól énekelsz.-ismerte be Lysander , Castiel pedig elismerően bólintott.
-Köszönöm, de most már mennem kell keresztanya biztos aggódik.Sziasztok-Felkaptam a táskám és indultam volna , amikor a Vöröske utánam szólt:
-Várj hazakísérlek
- Semmi szükség rá.Itt lakok egy köpésre .
-Tudom , de attól még hazakísérlek.
-De..
-Nincs semmi de.
-Hát oké , akkor menjünk. 
Elindultunk haza.Persze az út körülbelül 2 perc volt ha nem kevesebb.
-Köszönöm ezt a mai napot és azt is , hogy elkísértél
-Szívesen máskor is.-villantott egy féloldalas mosolyt.
-Hát akkor szia.
-Szia.-köszönt és elindult visszafelé.
Már félúton járt amikor visszanézett és én még mindig őt néztem az ajtóban.
-Mi van ma este kint alszol?-szólt vissza mosolyogva
Én csak elnevettem magam, integettem neki és bementem a házba
-Már megint a vörös hajú fiú?-kíváncsiskodott köszönésképpen keresztanyu
-Honnan veszed?
-Láttam-mondta.Hoppá.
-Ohh! Igen ő volt.
-Még mindig csak barát?
-Hát persze Castiel amúgy se akarna tőlem semmit.
-Szóval Castielnek hívják a vöröskét.Majd 1 hónap múlva is egy barát lesz?
-Igen
-Jó akkor 2 hét múlva ismét megkérdezem.
-Akkor is barát lesz
-Értem én , na gyere enni.
Miután megvacsoráztam , felmentem a szobámba lekapartam a házit és elaludtam

Ennyi lenne a második fejezet remélem tetszett :) Pipálni és komizni ér :))

2014. július 5., szombat

1. rész








Egész éjszaka semmit nem aludtam.Hajnalban 5 óra körül sikerült 2 órát körülbelül.Magamtól felkeltem még az órám csörgése előtt , ezért megnéztem hány óra és nem hittem a szememnek 7:15
-Úristen-kiáltottam fel.Kipattantam az ágyból , besiettem a fürdőszobába.Gyorsan lezuhanyoztam , megfésülködtem és egy kis sminket is raktam fel , de tényleg nem sokat , sose szerettem azokat a lányokat akik 6 kiló vakolattal mászkálnak a fejükön na de mindegy.Visszamentem a szobámba és felöltöztem . Tipikus olyan "első nap az új suliban fogalmam sincs mit vegyek fel " fejjel keresgéltem a szekrényemben mígnem meglettek a megfelelő ruhák . Egy rózsaszín felsőt vettem fel , fekete csőnadrággal , egy fekete topánkával , csillaggal a hajamban.


Leszaladtam a lépcsőn és a hűtőn egy kis papír volt egy üzenettel:


                        "Emily! Ma kicsit korábban  kellett bemennem dolgozni sajnálom.
                         Sok sikert az iskolához , a tízóraid a hűtőben találod.
                                                                                      Puszi: Keresztanya "  


Akkor ezért nem keltett fel.Kivettem a hűtőből a tízóraim és bedobtam a táskámba , majd elindultam a suliba .Szerencsére pont sikerült beérnem mire csengettek , szóval épp rohantam be az osztályba amikor nekiütköztem valaminek ... azaz valakinek.
-Héé!Vigyázhatnál jobban is-szólt rám  idegesen egy vörös hajú srác.
-Ohh.Bocsi , csak nagyon sietek , mert becsengettek és nem szeretnék elkésni
-Ááh!Szóval egy jó kislánnyal állok szemben.-vigyorodott el
-Nem vagyok jó kislány , csak nem szeretek késni-magyaráztam ki magam , bár fogalmam sincs , hogy minek
-Már úgyis elkéstél.Mi lenne , ha bebizonyítanád , hogy nem vagy jó kislány?
-Mire gondolsz vöröske?
-Gyere fel velem a tetőre.
-De..-hiába akartam mondani még valamit , megfogta a csuklóm és már vonszolt is maga után .
Már a lépcsőházban jártunk amikor az igazgatónő , azt hiszem , hogy az volt , állított meg minket
-Maguk meg mit keresnek itt becsengetés után?-kiabálta.Fehér haja egy kicsit szétállt és arca kipirosodott.Na Emily most gondolkozz.
-Ööö..mi csak.. ööö.. a...a.. mosdóba megyünk.-mondtam ki az első dolgot ami eszembe jutott.Ránéztem a vörösre aki csak lehajtotta a fejét és a válla rázkódott , vagyis röhögött.
-Azonnal menjenek vissza a termükbe.-kiabált még mindig.
-R-rendben.-motyogtam és magammal rántva a vöröskét mentünk vissza , de csak a folyosóra , mert igazából fogalmam sem volt hol van órám.A vörös persze még mindig röhögött.
-Most komolyan? A mosdóba? Jobbat is kitalálhattál volna.
-Jól van na nem számítottam rá , hogy első napomon elkap az igazgatónő veled.
-Én se , de akkor is , mosdó?  - most már csak vigyorgott.
-Ha-ha
-Na jó inkább mond meg mi a neved
-Emily . És a tied?
-Azt hittem tetszik a vöröske.
-Igen jó név , de kíváncsi vagyok az igazira is.
-Castiel-mondta-Hol van órád?
-Nem tudom , mint mondtam új vagyok.
-Oké akkor hányadikos vagy?
-10.
-Akkor a főfolyosón lévő osztályba.Kivan írva egyébként.
-Neked?-kérdeztem vissza
-Nekem is- vigyorgott
-Ohh szóval te az osztálytársam vagy.
-Bizony
-Nagyszerű.Akkor jössz vagy maradsz?
-Maradok és szerintem neked is azt kellene.
-Miért?
-Mert körülbelül 15 perc van még az órából , meg amúgy is , mit mondasz?Mosdóban voltál velem , mi? -nevetett fel ismét.
-Jó maradok-ültem le a fal mellé
-Na ugye.
Ő is úgy tett , mint én és beszélgetni kezdtünk.Mikor kicsengettek mindenki ment a saját dolgára.Én pl. a DÖK terembe mentem , ahol egy szőke fiúval találkoztam
-Ööö.. szia! Nathanielt keresem.
-Szia!Én vagyok. Emily igaz?
-Igen
-A papírjaiddal kapcsolatban jöttél?
-Igen.Minden rendben van?
-Persze.Már csak egy igazolványkép és 25 $ hiányzik.Ezeket majd oda kell adnod az igazgatónőnek.
-Rendben
-Miért nem voltál első órán?
-Elaludtam és igazából fogalmam sem volt , hol van az osztályterem.
-Értem.Itt van a főfolyosón , de kivan írva , úgyhogy megtalálod
-Rendben , köszönöm.Nem tudod hol lehet képet csináltatni?
-A bazárban lehet , én ott csináltattam.
-Oké köszi.
Kimentem a teremből , elsiettem a bazárba ami egyáltalán nem volt messze.Megcsináltattam a képet és siettem is vissza , de mire odaértem már becsengettek.
-Király megint elkéstem.-motyogtam
Bementem a tanáriba , hogy odaadjam a papírjaim az igazgatónőnek.
-Emily!Már megint maga?Azonnal menjen órára!-förmedt rám rögtön az igazgatónő.Nem igaz , ez mindig ideges?
-Csak a papírjaimat hoztam
-Ohh igen?Ebben az esetben adja ide és menjen órára.-te jó ég ez megnyugodott.Így is lehet látni? Aztaa
-Rendben.-mondtam és kisiettem a tanáriból
Bementem a terembe ahol a tanár már bent volt.Milyen meglepő ez becsengetés után.
-Kisasszony!Hol volt eddig már több , mint 10 perce becsengettek
-Elnézést az igazgatónőnek vittem a papírjaimat.
-Rendben üljön le
Végignéztem az osztályon és csak az utolsó padban ülő Castiel mellett volt hely , aki a zenelejátszóját nyomkodta.Mikor leültem mellé felnézett és elvigyorodott. Kitépett a füzetéből egy lapot és levelezni kezdtünk.Végig azzal szekált , hogy ahhoz képest , hogy nem szeretek elkésni mindig megteszem , én persze az ellenkezőjét állítottam.
Mikor kicsengettek nagyjából szétnéztem a suliba és találkoztam pár emberrel Rosalya nekem jött , mert sietett a barátjához , de azt mondta majd később beszélünk. Először vele találkoztam.Aztán Iris jött oda , hogy bemutatkozzon.A következő Kim volt akinek véletlenül én mentem neki.Aztán két fiúval is találkoztam az egyikőjüknek Alexy volt a neve , a másiknak Armin és éppen veszekedtek valami ruhán amit Alexy vett Arminnak . Mikor az összes óra eltelt indultam volna haza , de Castiel megállított.
-Mi az?-kérdeztem értetlenül
-Bepótolhatnánk azt amit reggel az igazgatónő megzavart.
-Felőlem.-egyeztem bele.
Megfogta a csuklóm és ismét maga után kezdett vonszolni.Végül felértünk a tetőre.

-Na , hogy tetszik?
-Ez..ez gyönyörű
-Tudom.
-Többször is jártál már itt?
-Igen ideszoktam járni gondolkodni.
-Tényleg?-elég fura ezt hallani a vöröskétől
-Dehogy! Te kinézel ilyet belőlem? -röhögte el magát
-Na jó tényleg hülye kérdés volt - nevettem el magam
-Egyszer voltam itt-válaszolt most már igazat , legalábbis azt hiszem.
Még maradtunk egy darabig , aztán hazakísért
-Köszönöm , hogy megmutattad nekem ezt és azt is , hogy hazakísértél.
-Szívesen.
-Nem jössz be?
-Bocsi most nem
-Oké akkor szia
-Szia-mondta és hátat fordítva  nekem elindult.
Bementem a házba és nekidőltem az ajtónak.
Kicsit elgondolkoztam , mert keresztanyának eléggé sikerült megijesztenie
-Már bejöttél?Azt hittem egy kicsit tovább álldogáltok kint.
-Ohh keresztanyu tudod  hogy megijesztettél?
-Sajnálom.Csak nem a vörös fiúcska körül jártak a gondolataid?-mosolygott
-Nem ő csak hazakísért és amúgy is csak egy barát
-Hát persze.Na gyere egyél , a kedvencedet főztem.
-Semmi persze , komolyan így van.
-Jól van , jól van értem , de gyere már ,  kifog hűlni
-Megyek már
Megettem a késői ebédemet és felmentem a szobámba.Házi nem volt , úgyhogy felnéztem facebookra 7 új jelölés. Megnéztem kik azok Nathaniel , Castiel , Iris , Kim , Rosalya , Alexy és Armin  . Természetesen mindenkit visszajelöltem és 10 óra fele lefeküdtem aludni.



Ez az első rész remélem elnyerte a tetszéseteket :) Komizni természetes ér :)

2014. július 4., péntek

Szereplők+Bevezető :)



Emily Jonson



Castiel




Lysander


Ken





Nathaniel




Dakota




Alexy és Armin



Dajan



Lányok:




Rosalya



Iris



Melody


Kim



Amber




Charlotte




















Lisa



Peggy



Viola



Carla


Igazgatónő



Bevezető:

Emily Jonson vagyok 16 éves .Az első évem a gimiben elég érdekes volt.Barátaim egyáltalán nem voltak , ezért majdnem mindig rajzolgattam.Most ideköltöztünk és a második évemet a Sweet Amorisban fogom elkezdeni. Kicsit félek , mert egy összeszokott közösségbe fogok holnap kerülni , de persze keresztanyám itt van mellettem a mai napon és próbálja elterelni a figyelmem. Igen , jól olvastátok , keresztanyukámat említettem.Szüleim 7 éves koromban elváltak , ezáltal anyukám inni és drogozni kezdett és fél év múlva meghalt , apukám meg elhúzott valamerre , de nem mondta , hogy hova , szóval fogalmam sincs , hogy most hol van. Egy biztos , hogy nem itt.Akkor amikor ez megtörtént még fel sem fogtam igazán , hogy mi történt.Annyi volt bennem , hogy apukám elutazik , keresztanya meg ideköltözik.Ahogy telt az idő természetesen mindent fel fogtam és így éltem tovább.Na de mindegy is , ennek már 9 éve , úgyhogy hagyjuk.Szóval keresztanyukám éppen nyugtat , mert ismét belekezdtem abba a párbeszédbe amit már legalább százszor megbeszéltünk:
-De mi van , hogyha itt sem lesznek barátaim?
-Nyugodj meg Emily ezt már elmondtam , de ha nem elég még egyszer elmondom lesznek barátaid.
-De ha nem? Itt már nem egy évig leszek , hanem 3 évig.
-Tudom , de lesznek barátaid , ne aggódj!
Hát igen eléggé izgulok és úgy érzem ez holnap reggel sem lesz jobb *sóhaj*
































































Sziasztok :)

Ismét egy új blog , új történet , új szereplők.Ez a blog a Csábításból jeles című játék alapján készül.Emily Jonson életéről fog szólni aki a Sweet Amoris gimiben találja magát. :) A történet további szereplőit és lényeges pontjait a következő részekben megtudhatjátok. Mindenkinek Jó olvasást , remélem tetszeni fog :))