Sziasztok :) Meghoztam a 6. részt is. Ne haragudjatok , hogy mindig ennyit kell várni rá. Jó olvasást! Pipálni és komizni ér. :)
Felpattantam és elszaladtam onnan. Egyenesen a lánymosdóba.
Leültem a fal mellé és írtam Rosának egy sms-t. Szerencsére egy perc múlva már ott is volt.
- Te jó ég! - nézett rám. Nem csoda. Az egész sminkem elkenődött és körülbelül úgy nézhettem ki, mint egy zombi. - Mi történt? - kérdezte. Pityeregve elmeséltem neki, hogy mi történt.
- Szerinted normális vagyok? - kérdeztem.
- Csak szerelmes. - vigyorgott rám.
- De nem én nem lehetek szerelmes. Főleg nem Castielbe.
- Ó dehogynem.
- Jó de Castielnek csak egy barát vagyok.
- Ez nem igaz. Lehet, hogy csak meglepődött amikor megcsókoltad. Szerintem beszélj vele.
- Oké. Igazad van.
- De most szedd össze magad. Addig bemegyek órára és kimagyarázlak tanárnőnél. - bólintottam és elkezdtem lemosni az arcom.A táskámból elővettem a sminkcuccaim és kezdtem a valamit az arcommal. A végeredmény egész jó lett. Igaz , hogy kicsengettek mire kész lettem. Kimentem a mosdóból és mentem volna be az ajtón amikor Nathaniel az utamat állta.
- Emily! - szólt nekem
- Igen?
- A héten 4 első óráról hiányoztál ráadásul ma a harmadikról is de igazolást nem hoztál. Legkésőbb hétfőre legyen és szólj Castielnek is.
- Jó jövőhéten hozom. De miért én szóljak Castielnek? Ez a te feladatod lenne.
- Nem elég , hogy ilyen ruhákba jársz iskolába még a DÖK elnököt is felelősségre vonod? Nem tudom milyen volt az előző iskolád, de a miénk nem olyan. Megkértelek, hogy szólj Castielnek tedd meg és kész! - emelte fel a hangját Nathaniel.
- Mi bajod van dökös? - termett ott Castiel mellettem.
- Semmi. Hozz igazolást hétfőre és hagyd békén a húgomat.
- Te meg miről beszélsz? Mit akarnék én a húgodtól?
- Na vajon? - fintorgott Nathaniel. - Emily téged pedig első nap teljesen normálisnak gondoltalak. Most már olyan vagy mint Castiel.
- Zavar? - vigyorgott rá Castiel.
- Chh. Nem. - sziszegte Nathaniel és elment.
- Mondtam, hogy megtudom védeni magam. - néztem Castielre.
- Jó most nem erről szeretnék beszélni veled. - nézett a szemembe.
- Emily! - jött oda hozzánk Alexy és Armin
- Sziasztok! - köszöntem mosolyogva.
- Mondd, hogy eljössz ma velem vásárolni, mert Armin nem akar. Pedig olyan szép ruhákat választok neki. Nem is értem miért nem jön. - vágott szomorú fejet hirtelen.
- Igen Emily szerintem is menj vele, mert nagyon szomorú lesz. - bólogatott hevesen mellette Armin
- Jól van oké. Elmegyek. Úgy is rég voltam már. - mosolyogtam.
- Tényleg rég. - fintorgott Castiel. - Pár napja.
- Te nem tudod az milyen sok időnek számít. - nézett rá mérgesen Alexy. - Azóta legalább három fajta új ruha van a butikban amit sürgősen fel kell próbálnunk. - mosolygott. - Jöhetnél te is Castiel.
- Aha majd ha piros hó esik. - forgatta meg a szemeit.
- Pirosról jut eszembe. A vörös haj ma már nem menő. Most a kék hódít. - mondta ezt ártatlan mosollyal.
- Nem igazán vagyok kíváncsi a véleményedre inkább foglalkozz a tesóddal.
Megbeszéltük Alexyvel, hogy mikor és hol találkozunk és ment mindenki a maga dolgára. Én például Castiellel az osztályba. Az óráknak nem sokára vége lett és én pedig mentem Alexyvel vásárolni.
A közeli butikba mentünk. Éppen Alexy nézett magának egy új felsőt amikor Rosa jött oda hozzánk.
- Sziasztok. - köszönt boldogan.
- Szia. - ölelte meg azonnal Alexy
- Szia - köszöntem mosolyogva.
- Emily az előbb láttam egy ruhát ami nagyon illik hozzád. Muszáj felpróbálnod! - mondta Rosa
- Mutasd az utat - néztem rá aztán mindketten elnevettük magunkat. Megmutatta a ruhát ami tényleg nagyon tetszett.
- Na milyen? - vigyorgott.
- Ez gyönyörű! Tuti, hogy tetszene... - de nem fejeztem be a mondatot. Nem akartam, hogy Alexy megtudja. Még nem.
- Igen biztos. - bólogatott Rosa. - Gyerünk próbáld fel! - tuszkolt be a próbafülkébe.
Gyorsan felkaptam magamra a ruhát de amikor elhúztam a függönyt a keresztanyukám is ott állt.
- Hát te meg? - néztem rá furán.
- Hű de szép vagy. - nézett végig rajtam. Rosa és Alexy egyetértően mosolyogtak.
- Köszi! De hogy-hogy itt vagy?
- Valaki szeretne veled beszélni. Hiába akartam elküldeni a ház elől azt mondta megvár.
- Ki az? - néztem rá kérdőn
- Nem tudom nem ismerem. - vonta meg a vállát. - Azt mondta egy régi barátod. Valami Bennett vagy Bennie. Nem tudom pontosan. De ilyesmi neve van.
- Ben? Ő meg mit keres itt?....
