4.rész

Sziasztok :) Tudom nagyon rég volt már rész , de most meghoztam. :) Ha valaki még olvassa ennyi idő után a történetet az örülhet , mert holnap valószínű felrakom az 5. részt :) Nem húzom az időtöket jó olvasást :) Pipálni és komizni ér :P 



Reggel szerencsére időben felkeltem és nyugodtan eltudtam készülni . Ma reggel elég hideg volt , ezért melegebb ruhákat választottam. A hajamat összefogtam és már kész is voltam.

Éppen raktam volna el a telefonom amikor az megszólalt, Ránéztem a kijelzőre , de csak egy telefonszám volt rajta. Felvettem
-Igen?
- Szia Castiel vagyok.
- Castiel? Én nem ismerek semmi Castielt.-Gondoltam szórakozok egy kicsit.
- Ez nem jött be jó kislány - nevette el magát.- Felismerem a hangodat.
- Ohh! Pedig azt hittem igen - vágtam "szomorú" fejet , bár ő ezt nem láthatta.
- Kész vagy? Gondoltam felhívlak hogy ne aludj el megint
- Kész , de honnan van meg a számom?
- Rosalya-tól
- Megölöm- motyogtam
- Nem tetszik valami? - kérdezte és szinte magam előtt láttam ahogy vigyorog
- Minden tetszik.
- Oké . 10 perc és ott vagyok.-mondta és letette. Elmentettem a számát és természetesen nem Castielt írtam be a nevének hanem Vöröskét. Mert miért ne? Elraktam a telefonom és lementem. Bedobtam a tízóraim a táskába és kimentem az előszobába felhúzni a cipőm. Pár perc múlva Castiel csengetett és keresztanyukám nyitotta ki az ajtót (sajnos) . Még mielőtt mondhatott volna valamit ott termettem mellette. De ez nem előzte meg azt , hogy megszólaljon. Ami nem lett volna baj , hogyha köszönni készült volna.
-Te Castiel vagy igaz?
- Öö.. Igen miért?
- Ja csak tudni akartam hogy érted van -e úgy oda Emily
- Keresztanya!
- Jól van na csöndben maradtam. Sziasztok. - köszönt el és bezárta az ajtót
- Te jó ég! .. Castiel én annyira sajnálom.
- Szóval bejövök neked.
- Nem. Dehogyis. Nekem te? - nevettem el magam kínomban. - Nem. Pont te? Dehogyis . Mármint nem nézel ki rosszul csak..
- Szóval nem nézek ki rosszul? -vigyorgott
- Ne forgasd ki a szavaimat!
- De te mondtad
- Inkább menjünk
- Oké
*Pár perc múlva*
- Ne vigyorogj már!
- Minden okom megvan rá hogy vigyorogjak , mert minden csajnak bejövök
- Ezt kétlem mert pl. nekem nem jössz be. Keresztanya csak túlzásokba esik néha. Szerinte az , hogy kétszer hazakísértél  már azt jelenti járni fogunk.Szóval ne higgy neki.
- Hát oké - egyezett bele a dolgokba , de már a sulinál voltunk
Mikor beléptünk a kapun Ken állta utunkat . Legalábbis az enyémet.
-Emily - szólt nekem sírva . - Apukám elküldött egy katonai suliba , mert Amber és a barátnő bántottak
-Mi? Azok kik?
- Még nem láttad őket? Mind1 is hoztam neked valamit. - Keresgélt egy kicsit a táskájában és kivett belőle egy plüssmacit , mire a mellettem álló Vöröskéből kitört a röhögés. Kicsit megütöttem a vállát , hogy maradjon csendbe .
- Sajnos most mennem kell. Szia Emily remélem még találkozunk. - Megölelt és elment. A macit elraktam a táskámba és bementem az osztályba.
- Minek kellett Castielnek a telefonszámod? -támadott le rögtön Rosa
- Hogy felkeltsen , mert elakart kísérni suliba.
- Ááá - síkított fel mire mindenki idenézett.
- Rosa halkabban
- Bocsi, bocsi . Szóval elkísért?
- Igen .
- És mi történt út közben?
- Semmi .. Próbáltam kimagyarázni magam.
- Miről?
Elmeséltem az egész reggelemet Rosalyanak és becsengettek.
Az órák hamar elteltek ezért elindultam haza.Azt hittem megfagyok útközben. Annyira fújt a szél  csodálom , hogy nem vitt el.
- Héé várj már meg. - Kiabált utánam valaki. Megálltam és pár másodperc múlva Castiel jelent meg mellettem
- Egész nap nem láttalak hol voltál?
- Itt - ott . Nem megyünk el sétálni?
- Ilyen időben? Majd megfagyok. Esetleg azután hogy felvettem otthon valamit.
- Nagyon fázol?
- Eléggé de már 2 utca és otthon vagyunk.
A Vöröske levette a fekete kabátját és ideadta nekem.
- Vedd vissza - mondtam neki .
- Nem veszem.
- De igen rajtam van pulóver te meg egy szál pólóban mászkálsz mellettem.. Vedd vissza
- Nem fogom.
- Akkor ne vedd vissza , de megfogsz fázni.
- Most nagyon megijedtem. - nevette el magát. Mire az utcánk végére értünk elkezdett szakadni az eső. A házunkhoz érve berántottam magammal a házba Castielt , mert magától nem akart jönni .
- Itt maradsz addig míg eláll az eső oké?
- Oké -egyezett bele
Levettük a cipőnket és bementünk .
- Nem áztál el nagyon? -jött keresztanya az előszobába - vagyis nem áztatok el nagyon? - helyesbített
- Annyira nem .  - válaszolt Castiel
- Rendben menjetek öltözzetek át .
- Oké
Felmentünk Castiellel és elkezdtem keresgélni a szekrényemben . Végül találtam egy bő pólót. Csak annyi baj volt vele hogy rózsaszínű árnyalatot kapott , mert keresztanya összemosta a pulcsimmal .
- Ezt nem veszem fel. - tiltakozott a vörös.
- De megfogsz fázni .
Nem baj. Akkor inkább így leszek. - mondta és levette a pólóját. Egy pillanatra teljesen lefagytam , aztán észbe kaptam és odadobtam a pólót
- Vedd fel.
- Nem tetszik amit látsz? - vigyorgott
 Erre nem válaszoltam csak bementem a fürdőszobába átöltözni.Mire kimentem Castiel már felvette a pólót és az ágyamon feküdt.
- Nem vagy éhes? -kérdeztem
- Nem
Lementem a konyhába és csináltam 2 forró kakaót. Felvittem a szobába és odaadtam Vöröskének. Elkezdtünk beszélgetni és a kakaó szép lassan elfogyott.
-Hol szeretnél aludni? A nappaliban vagy itt?
- Nekem mind1
- Nekem is
-Akkor itt
Megágyaztam mindkettőnknek és 11 óra körül lefeküdtünk aludni